Bemutatkozás

"...valami árnyék
minden fényes képi tényben
ott sejlik, a veszendőség tudata talán,
az, hogy ezt vagy azt még egyszer
ugyanilyennek soha többé
senki más nem fogja látni."


Az emberek szeretnek besorolni, beskatulyázni másokat. Én nem szeretnék hasonlítani senkire.

A fotózást csinálni kell, nem pedig beszélni róla. Szenvedélyesen csak a képre koncentrálok, hogyan mutat legjobban a modell a fotón, hogy csillan a szeme, mikor jön el az a pillanat, amikor lenyomom az exponáló gombot. A technika nem rabolhat el a képcsinálás élvezetétől, nálam a különböző hangulatok teszik a képet képpé. A fotográfiát összekötöttem a pénzkereséssel, de szerencsém volt, kevesebb benne a kompromisszum, mint gondoltam.
Nagy erőfeszítéseket teszek minden egyes képkockáért, legyen az egy óvodás, egy falusi öreg ember, egy fotómodell vagy egyszerű igazolványkép. Benne van a szívem, a szenvedélyem.

A fotózás egy pillanat, egy izgató pillanatnyi állapot. Meglátod, megcsinálod, és vagy jó, vagy nem. Nincs ismétlés. Fantasztikus érzés, amikor az ember csinál valamit. Beleroskad, beleteszi az életét, gyakran szenved, de nem adja fel..... És ha ez másnak még örömet is okoz, azt az érzést nem lehet szavakba önteni.

Kupka Edith